Bankbetét

A bankbetét lényege, hogy a pénzünket kölcsönadjuk a banknak. A bank ebben az esetben garantálja, hogy a megadott időben visszafizeti a kölcsönbe vett pénzt és egyúttal kifizeti a pénz bérleti díját is, azaz a kamatot. Ez az ő vállalása. A te vállalásod pedig az, hogy a megadott időn belül nem kéred vissza a pénzt. Ha mégis, akkor ugrik a teljes kamat vagy legfeljebb nagyon minimális mértékűt fizetnek. Valamit valamiért!

A kamatláb mértékét több szempont befolyásolja.

Futamidő: itt az a fontos, hogy az adott időtávra általános piaci kamatcsökkenésre vagy kamatemelkedésre számítanak. Ha a betétlekötés pillanatában úgy tűnik, hogy csökkenni fognak a kamatok, akkor rövidebb időre magasabb lehet a kamatláb, mint hosszabb időre. De lehet ez éppen fordítva is. Összeg: Egy betétlekötés adminisztrációs terhe (munkaerő ráfordítás, számítógépes nyilvántartás, stb.) miatt a bankok szívesebben fizetnek egy nagyobb összegért magasabb kamatot. Az összeg tehát gyakran meghatározó szempont.

Bank pénzügyi helyzete: Ha egy banknak szüksége van pénzre, mert például sok hitelt tudna kihelyezni, akkor hajlandó magasabb kamatot fizetni a betétekért. Ha éppen nincs szüksége pénzre, akkor értelemszerűen alacsonyabb kamattal „tartja távol magától” a betételhelyezőket. Emiatt lehetséges, hogy olykor hatalmas eltérések vannak az egyes bankok kínálatában.

FIGYELEM! A fentiekből következik, hogy ha valaki irreálisan magas kamatot ígér, annak nagyon nagy szüksége van pénzre. (Bankok ilyesmit nem szoktak tenni! Ez sokkal inkább a magánkölcsönök esetében igaz.) Ilyen esetben mindig nagyon óvatosnak kell lenni, mert lehet, hogy a pénzünket a legjobb szándék ellenére sem tudják (vagy jobb esetben CSAK megkésve) visszafizetni!

Előnyei:

• Nagyon biztonságos! A pénzünket és kamatát a meghatározott időpontban visszakapjuk. Elméletileg ez csak az adott bank csődje esetén nem történik meg, de hazánkban az állam garantálja a bankbetéteket, így ez a veszély nálunk nem áll fenn.
• Kiszámítható befektetés! Az indulás pillanatában tudom, hogy meddig lesz lekötve a pénz és forintra pontosan mit fog kamatként kifizetni a bank.
• Nagyon likvid! Ha mégis szükségem van a betét összegére, akkor max. 1 munkanapon belül feltörhetem a betétet és elkölthetem a pénzt. Igaz ebben az esetben valószínűleg nem, vagy csak nagyon minimális kamatot fizetnek!

Hátránya:

• A betéti kamatok a legtöbb esetben az infláció üteménél alig jobbak, azaz ez a pénzelhelyezési forma gyakorlatilag egy értékmegőrző, a reálkamat tehát alacsony. A bank biztonságban „tárolja” a pénzemet és a pénzromlás mértékét „kivédi” számomra. A megtakarításom valójában nem sokat dolgozik nekem, azaz a kiadásaimhoz szükséges pénzkeresetben nem segít sokat.

FIGYELEM! Az akciós betéti kamatok esetén célszerű figyelmet fordítani arra, hogy a meghirdetett 12 % a betéti kamat általában a lekötési időszak első periódusára, mondjuk 2 hónapjára vonatkozik. Átviszed a pénzed egy másik bankból, majd a következő 2 hónapra már csak 8 %-ot fizetnek neked az új helyen. Így 4 hónapra ugye átlagosan kb. 10 %-ot kapsz, míg lehet, hogy ha hagysz mindent a régi bankodban, akkor ott kaptál volna 4 hónapra 10,5 %-ot. De a döntésed pillanatában a 12 többnek látszott a 10,5-nél!

Jó tanácsok!

1. Ha a legmagasabb betéti kamatot keresed a piacon, mindig számold ki a járulékos adminisztrációs költségeket. Az egyik bankból a másikba való pénzmozgatásnak díja van, ráadásul a legtöbb helyen a betét elfogadásának feltételeként folyószámlát nyitnak neked, aminek havi díja van. Ha van mondjuk 500 ezer forintod, akkor nem biztos, hogy megéri 10 bankkal kapcsolatban lenni és havonta átvinni a pénzt oda, ahol a legtöbbet ígérik érte, mert amit így megnyersz, az nagy eséllyel kevesebb, mint a 10 számla fenntartási költsége. 100 milliónál ez a trükk már nem kérdés. KI KELL SZÁMOLNI!!!

2. Ha a banknak éppen szüksége van a pénzedre és emiatt a kisebb összegekre is annyi kamatot fizet, amennyit a nagyobbakra, akkor érdemes egy összeget több betétként elhelyezni. Ha mondjuk 500 ezer forintod van és erre ugyanannyi a kamat, mint 100 ezerre, akkor köss le ötször 100 ezret. Így ugyan öt betéted lesz, de ha egy 20 ezres kiadás miatt mégis hozzá kell nyúlnod a lekötéshez, akkor csak 100 ezer kamatát veszíted el (csak az egyik betéted töröd fel) és nem a teljes 500 ezerét. KI KELL SZÁMOLNI!!!

Megtakarítási számla

A megtakarítási számla egy elkülönített számla, amelyről nem lehet más számlákra átutalni, csak a saját bankszámlára. Lényege, hogy az itt tartott pénzekre a bank a lekötött betétnél valamivel kevesebb, de a bankszámla kamatánál jóval magasabb kamatot fizet. Cserébe maximum havonta egyszer vagy kétszer vehető fel róla pénz.

Előnye, hogy viszonylag magas kamatért cserébe, lekötési idő nélkül nagyobb szabadságot kapunk a pénzügyek tervezésében. A betétfeltörés kamatveszteségét kikerülhetjük, de cserébe valamivel alacsonyabb kamatot kapunk.

A megtakarítási számlákra jellemző, hogy minél nagyobb az összeg rajta, annál nagyobb a kamatláb is.

Állampapírok

Az állampapír abban nagyon hasonlít a bankbetéthez, hogy itt is meghatározott időre és kamatra adjuk kölcsön a pénzünket, de ebben az esetben nem a banknak, hanem az államnak. Az állam jellemzően a költségvetési hiány finanszírozására használja az így kapott összeget. Az állampapírok azonban sok dologban különböznek a bankbetéttől. Jelen anyagban mi a két leggyakoribb állampapírral: a Diszkont Kincstárjeggyel és a Magyar Államkötvénnyel foglalkozunk.

A Diszkont Kincstárjegy rövid futamidejű (jelenleg 3 és 12 hónap) nem kamatozó értékpapír. Ez utóbbi azt jelenti, hogy névértékét a lejáratkor éri el (ezt fizeti vissza/ki érte az állam) és indulásakor (forgalombahozatal) ún. diszkont áron kerül forgalomba.

Példa: 10 000 forintos névértékű papír, 3 hónap futamidővel és 10 % kamattal az induláskor 9 757 forintot ér. Másképpen: ha valaki kölcsönad 9 757 forintot 3 hónapra 10%-ra, akkor a kölcsön és a kamata együtt pont 10 000 forint lesz az futamidő végén.

A Magyar Államkötvény egy évnél hosszabb futamidejű (jelenleg 3, 5, 10 és 15 év), fix kamatozású értékpapír. (A fix kamatozású államkötvények esetében már a kibocsátáskor meghirdetett és rögzített az egyes kamatfizetési periódusokban kifizetendő kamat nagysága. Ezzel szemben a változó kamatozású kötvényeknél csak a kamatmegállapítás módja és ideje rögzített, a kifizetendő kamat mértéke csak az adott kamatfizetési periódusra ismert.)

A fix kamatozás tehát azt jelenti, hogy a futamidő teljes idejére érvényes az induláskor meghirdetett kamat, amit a jelenlegi gyakorlat szerint évente fizetnek ki a kötvény tulajdonosainak.

Példa: 10 000 forintot kölcsönadunk az államnak 10 %-os kamatra 5 évre 2009. december 1-én. Ebben az esetben 2010-2013 között minden december 1-én kapunk 1 000 forint kamatot és 2014-ben pedig a névértéket + a kamatot, azaz 11 000 forintot.

Melyek a legfontosabb különbségek a bankbetét és az állampapírok között?

1. Kockázat szempontjából kiegyensúlyozott gazdasági helyzetben az állam a legbiztonságosabb adós, azaz az elvárható kamat valamivel alacsonyabb a bankbetétnél.

2. Az állampapírt a bankbetéttel ellentétben nem lehet feltörni, azaz idő előtt nem lehet a pénzt az államtól visszakérni.

3. El lehet adni azonban az értékpapírt, így a lejárat előtt (ha a kamatkörnyezet drasztikusan nem változik) kamatostul a pénzemhez juthatok, ráadásul a tört időszakra magasabb kamatot kapok, mint egy bankbetét feltörésekor. Példa: 1 éves futamidő, 10 000 Ft névérték, 10 % kamat, Diszkont Kincstárjegy. 9091 forintot befektetek és 1 év múlva kamatával növelten 10 000 forintot kapok vissza. 6 hónap után mégis szükségem van a 9091 forintomra, ezért eladom a papírt. Változatlan kamatviszonyok mellett kapok érte 9523 forintot (9091 + időarányos kamata), mert az eladás pillanatában a vevő 6 hónapra fekteti be a pénzét hiszen ennyi idő van még hátra és számára erre az időre 9523 forintnyi befektetés 10 % kamat mellett jelenti a 10 000-es névérték elérését.

4. Az állampapírok után kapott kamat csak abban az esetben kalkulálható pontosan, ha a teljes futamidő alatt megtartjuk az értékpapírt. A kamatkörnyezet változása erősen befolyásolja azt az értéket, amelyen idő előtt „ki lehet szállni” egy értékpapírból.

Részvények

Mi a részvény? A részvény a részvénytársaságok alapításakor, vagy alaptőkéjük felemelésekor kibocsátott értékpapír, amely a cég tőkéjének meghatározott – a névértékének megfelelő – részét testesíti meg. Mit jelent ez?

Példa:

Cipő gyártására alapítanak egy részvénytársaságot. Az induláshoz szükséges összeg 100 millió forint, amiből épületet, gépeket és alapanyagot vesznek. A céget úgy alapítják meg, hogy sok befektetőtársat keresnek, az egyszerűség kedvéért mindenki 1 millió forinttal száll be. Így 100 tulajdonosa lesz a cégnek. Az alapításkor úgy döntenek, hogy a tulajdont 100 részvény testesíti meg, azaz mindenki kap 1 darab részvényt!

Hogyan termel nyereséget a részvénybefektetés?

Egy év elteltével 35 millió forint lesz a cég nyeresége, amelyről úgy döntenek, hogy 25 milliót új gépekre költenek, 10 milliót pedig kifizetnek a tulajdonosoknak osztalékként. Az osztalék ebben az esetben 100 ezer forint részvényenként (10 millió / 100 db), azaz minden egyes tulajdonos az első év után kap 100 ezer forintot, ami az eredeti 1 milliós befektetésre vetítve 10 % hozamot jelent. Emellett a cég vagyona megnő 25 millió forinttal is, ami egy részvényre vetítve 250 ezres értéknövekedést jelent, azaz ha egy év után el akarnám adni az üzletrészem (azaz a részvényem), akkor azért már elméletileg 1 millió 250 ezer forintot kérhetnék!

Hogyan eredményez veszteséget a részvénybefektetés?

A fenti példát alapul véve veszteséges a cég, így nem fizet osztalékot, a vagyona csökken (pl. az egyik gépet pénzzé kényszerül tenni), azaz a részvény értéke is. Egy év múlva elképzelhető, hogy az 1 millió forintom mondjuk csak 700 ezret ér.

Hogyan működik a részvénybefektetés a gyakorlatban?

A fenti példák az elméleti lehetőséget mutatták meg, de a részvények valódi értékét a kereslet és kínálat viszonya, valamint a piaci hírek és a potenciális befektetők hangulata határozza meg. Ha például felröppen egy hír, hogy a statisztikák szerint egyre több ember vásárol cipőt, a gyárak tartósan nem bírnak majd annyit gyártani, mint amennyire kereslet lesz, akkor a tőzsdei befektetők rögtön tudják, hogy a cipő ára fel fog menni. Ez egyben azt is jelenti, hogy cégünk nyeresége megnő, azaz várhatóan több lesz az osztalék. Megelőlegezve ezt a vélt jövőbeli nyereséget elindul a spekuláció, hogy vajon a mai 1 millió 250 ezres részvényérték mennyit fog érni a jövőben és elkezdenek licitálni. Lehet, hogy akkora lesz a nyerség, hogy az idei 100 ezres helyett 400 ezres osztalékot tud fizetni a cég már jövőre? Akkor akár 2 milliót is érhet egy részvény, hiszen ebben az esetben csak az osztalék 20 %-os hozammal kecsegtet! És ebben a pillanatban már a tavalyi 1 milliós befektetésem is a dupláját éri! De persze ez fordítva is működik, mert egy ellentétes tartalmú hír miatt máris szabadulni kezd a piac a részvényektől.

Befektetési Alapok

Kisbefektetők pénzét gyűjti össze és kezeli. A piacon nagybefektetőként fellépve sokkal jobb alkupozícióban van, min a befektetési jegy tulajdonos (kedvezőbb eladási vagy vételár, alacsonyabb tranzakciós költségek, jutalékok, gyorsabb teljesítés), így magasabb hozamot tud elérni. További előnye, hogy a befektetés a tetszés szerinti időre eszközölhető, teljes egészében vagy részben bármikor megszüntethető vagy tetszés szerinti összeggel kiegészíthető. A befektetési jegy eladásakor realizált hozam (ez lehet negatív is) nagy mértékben függ a befektetési alapban levő értékpapírok, illetve eszközök típusától. (pénzpiaci alap esetében egyenletesen növekvő érték a jellemző, részvényalapok esetén magasabb az elérhető hozam, de nagyobb a veszteség kockázata.

A befektetési alap egy előre meghatározott befektetési politika alapján figyeli a piac mozgásait és pénzünket a lehetőségek maximális kihasználására törekedve forgatja, fekteti be. A befektetési alap döntéseit szakemberek hozzák, így aki egy ilyen alapba fekteti a pénztét, biztos lehet abban, hogy az adott piacon jártas specialistákra bízza vagyonának kezelését.

Példa: valaki a New York-i tőzsdén szeretne befektetni, mert abban bízik, hogy az amerikai vállalatokkal, az amerikai részvényeken nagyon jól lehet keresni az elkövetkező években. Az egyes cégekről nem tud semmit és ideje sincs követni az állandóan változó eseményeket. Rábízza tehát magát egy olyan befektetési alapra (a mögötte álló szakemberekre), akik helyette jutalékért cserébe természetesen kezelik a rájuk bízott pénzt.

Hogyan történik mindez? A befektetési alap úgynevezett befektetési jegyet forgalmaz. Ha példánál maradva X Amerikai Tőzsdei Alapba beteszek 500 000 forintot és a befektetési jegy, amelynek napi árfolyama van és ma (az egyszerűség kedvéért) éppen 2 forint, akkor vásárolok 250 000 darab befektetési jegyet. A napi árfolyam úgy jön ki, hogy az alap által kezelt vagyon értékét a piaci (jelen esetben az amerikai tőzsdei) árfolyamok alapján minden nap beárazzák és elosztják az adott napon forgalomban lévő befektetési jegyek számával. Ha az amerikai tőzsde azon részvényei, amelyekben az alapom a pénzét tartja mondjuk egy hónap alatt 10 százalékot emelkednek, akkor a befektetési jegy árfolyama 2,20 forint lesz, azaz ha a 250 000 darab befektetési jegyet visszaváltom, akkor kapok értük 550 000 forintot, vagyis 10 százalék hozamot érek el. De ez persze fordítva is megtörténhet, azaz 10 százalék veszteség is keletkezhet.

A befektetési alapok nem csak részvényekbe fektetnek, hanem állampapírokba, nyersanyagokba, ingatlanokba, devizákba, így a legkülönbözőbb alapokkal lehet találkozni. A befektetési politika alapján számos csoportosítás létezik, amely alapját az előbb felsorolt javak, a kockázat és a földrajzi területek adják meg. Így lehet például olyan alapokat találni, amelyek mondjuk dél-amerikai ingatlanokba fektetnek kizárólag, vagy olyanokat, amelyek csak a kezelt vagyon meghatározott részét fektethetik kockázatosabb részvényekbe, a többit mondjuk bankbetétben tartják.

A befektetési alapok nagy előnye, hogy nyilvánosan, szigorú hatósági felügyelet mellett végzik a munkájukat. Nagyon fontos szabály továbbá, hogy a múltbéli adatok nem jelentenek garanciát a jövőre. Ez azt jelenti, hogy ha egy adott alap a múltban rendre a legjobb hozamokat érte el az adott piacon, még nem garancia arra, hogy az elkövetkező időszakban is ez így marad. Ez a befektető kockázata!

Öngondoskodás

Ha megtakarításokról, azok céljáról gondolkodunk, akkor az öngondoskodás lényegét a legfontosabb megérteni! Az ember élete során gyakran előfordulhat, hogy a havi kiadásainál hol többet, hol pedig kevesebbet keres. Van, amikor egy jobb állást találunk és megemelkedik a fizetésünk. Van, amikor lehetőség van másodállásra, alkalmi feladatok ellátására, ami szintén pénzt hoz a konyhára. DE előfordulhat bármikor egy váratlan kiadás (elromlik az autónk vagy a hűtőszekrényt kell lecserélni) és sajnos komolyabb tartós betegség vagy munkanélküliség is pénzügyi gondokat okozhat. A problémát természetesen a nem várt kiadások vagy bevételkiesések (keresőképtelenség) jelentik abban az esetben, ha az ember nem rendelkezik tartalékkal. A tartalék segít áthidalni a nehezebb időszakokat és csökkenti az ember kiszolgáltatottságát, ami a mai pénzközpontú világban nagyon nagy érték!

A keresőképes kor elérésekor fontos tehát jó előre gondolkodni és átérezni azt, hogy amíg az ember fiatal, addig könnyebben kap munkát, ritkábban beteg, többet tud dolgozni és ha a költségeit féken tudja tartani, akkor könnyebben tud megtakarításokat felhalmozni. Ezek a megtakarítások először az első lakás megvásárlásakor jönnek jól, ami az életben az első nagy kiadást jelenti. Ráadásul ilyenkor jellemzően hitelfelvételre is szükséges szokott lenni, ami ettől kezdve a havi fix kiadásokat „gyarapítja”. Ezt követi a családalapítás és gyermekvállalás, amikor az anya egy időre keresőképtelen lesz. A legtöbb családban ez is egy komoly változást okoz a napi anyagi helyzet tekintetében, amire szintén érdemes felkészülni. A gyermekek felnevelése után még hátra van átlagban 10-15 év munkával töltött idő és jönnek a nyugdíjas évek. A nyugdíjba vonulás anyagi tekintetben a legnagyobb változás, hiszen a kereset drasztikusan lecsökken, sok esetben a nyugdíjasoknak már nincs módjuk dolgozni és plusz jövedelemhez jutni, az évek előrehaladtával viszont egyre többet kell orvosra, gyógyszerre költeni. Ma Magyarországon az látható, hogy a mai 35-40 évesek és a fiatalabb generációk már alig számíthatnak majd az állami nyugdíjra, sokkal inkább a magánnyugdíjpénztári megtakarításaikból és egyéb felhalmozott vagyonból kell majd idős korukban megélniük. A tartós megtakarítások valójában tőkefelhalmozást eredményeznek, a tőke pedig tőkejövedelmet termel, azaz a pénzünk is értünk dolgozik!

Egy nagyon egyszerű példát bemutatva egy dohányos napi egy doboz cigaretta elszívásával kb. évi 200 ezer forint kiadás elé néz. Ha 30 éves korától kezdődően valaki ezt a pénzt inkább megtakarítja és befekteti, akkor évi 9 százalékos hozammal számolva nyugdíjba-lépésekor több mint 25 millió forinttal fog rendelkezni. Ezzel jól érzékelhető, hogyan működik a tőkefelhalmozás, és az is, hogy ennek eléréséhez nem kell kiemelkedő jövedelemmel rendelkezni!

A tőkefelhalmozás mellett fontos megemlíteni még a különféle biztosítások szerepét és jelentőségét is. Mi a biztosítás lényege? Nézzük például az autókra kötött baleset biztosítást! Statisztikai tény, hogy évente több ezer baleset történik, és ez így lesz minden évben! Jövőre is sajnos annyi baleset lesz az utakon, mint idén. Ezekben a balesetekben az autók is megsérülnek és a javítási költségek néha tetemes méretűek lehetnek. A család költségvetését jelentősen felboríthatja egy ilyen kiadás, gyakran előfordul, hogy hónapokig nincs pénz a javításra. A biztosítással legfőképpen nyugalmat vásárolunk, azaz ha véletlenül baj történik, akkor ez nem jár feltétlenül együtt egy másik bajjal, a pénzügyi gonddal.